herczeg_andras_duplagolyos_vadászfegyver

Erdészeti és vadászati múzeumot avattak fel Csákberényben
Gróf Merán Fülöpről nevezte el új bemutatóhelyét a Vértesi Erdő Zrt.

A mai csákberényi művelődési ház helyén – habár romjaiban, de egészen az 1950-es évekig állt az a kastély, amelynek szülötteit és lakóit a rendszerváltásig éppenúgy „kötelező” volt elfelejteni, mint ahogy erről a hajdanvolt kastélyról sem beszélhettek az emberek.

Pedig e kastélyban, ezernél több trófea és vadászfegyver között élt és alkotott a 19. század jelentős természetfestője, a valójában színvak Lamberg Ferenc, itt született 1924-ben a sajnos nemrég elhunyt Meran Ferenc, később világhírűvé lett afrikai vadász a belga királyi ház fővadásza, és persze ifjabb Meran Fülöp gróf is, aki hazájától távol lett nemzetközi hírű vadászíró, muzeológus. Apja, a 120 évvel ezelőtt született idős gróf Merán Fülöp, a móri járás egykori vadászati felügyelője pedig közvetlenségével, emberszeretetével olyan mély nyomot hagyott a környék lakóiban, hogy máig is emlegetik őt. A Vértesi Erdő Zrt. által most átadott, Právetz Antal csákvári erdészeti igazgató által megálmodott, gyönyörű vadászati és erdészeti múzeumot nem is lehetett volna másról, mint idős Merán Fülöpről elnevezni.

Csákberényt három oldalról öleli körbe az erdő, nem véletlen hát, hogy az említettek mindannyian a Vértes vadregényes erdeiben járva kötöttek örök szövetséget a természettel. Igazi őserdők voltak itt: amint Bedő Albert országos főerdőmester 1885-ben, „A magyar állam erdőségeinek gazdasági leírásai” című munkájában írja, „több mint 11,5 kilogramm agancssúlyú szarvas ejtetett Csákberényben, mely gróf Lambergé.” Az akkori erdőkről sokat megtudhatunk Lamberg Ferenc rajzaiból, akit különcnek is tartottak, mivel nem szeretett vadászni. Annál inkább szívesen kószált a Vértes rengetegeiben, hogy megörökítse a sok szépséget. Egy anekdota szerint például 1861 júliusában éppen a csókakői várromot rajzolta – egy szarvaskép hátterének – az erdőben, amikor lecsapott a vihar. Kocsisával a csókakői Vörösházba menekültek, s amíg az égzengés tartott, faszén, korom és tej keverékével készült „festékével” gyönyörű faliképet varázsolt a ház nagyszobájába. Közben persze a kocsis is múlatta az időt rendesen a helyi fehérbor kóstolgatásával, így mire a vihar elült, a kocsis is elpilledt kissé. A grófnak nem maradt más hátra, mint hazahajtani, és a kocsist az ágyba fektetni...

Lamberg Ferenc még láthatta 1857-ben az utolsó vértesi farkast, amely kitömve a már említett csákberényi kastélyba került, és láthatta azokat a vértesi „ősszarvasokat”, amelyek sajnos ugyancsak kipusztultak, s amelyek helyett a 19. század ötvenes éveiben a birtok akkori ura, Lamberg Rudolf alpesi birtokairól telepített ide szarvasokat. Ezt megelőzően, még 1838-ban került puskavégre a Vértes legnagyobb, aranyérmes aganccsal büszkélkedő szarvasa, amelynél nagyobbat azóta sem lőttek errefelé. Amiként Szabó Imre vadászati szakírótól tudjuk, Csákberény környékének szarvasállománya 1945-ig négyszer került a kipusztulás szélére. Először 1848-49 környékén, amikor a „forradalmi orvvadászat” miatt az állatok alig tíz százaléka maradt életben. Másodszor az 1890-91-es irtózatosan hideg tél idején, de a legnagyobb pusztítást mégiscsak a második világháború okozta, ekkor a szarvasok 96, az őzek, vaddisznók 90 százalékát kiirtották.

De nem csak az erdőben, hanem a csákberényi kastélyban is – amely egy házasságot követően a Lambergek után a Merán családé lett – hatalmas pusztítást végzett a háború. A család 1944-ben hagyta el az épületet, s habár ifjabb Meran Fülöp 1945 nyarán hazatér, hogy rendbehozza az épületet, a politikai nyomás miatt 1948-ban végleg Ausztriába távozik, ahol a Graz melletti Eggenberg kastélyban létrehozza az európai hírű Osztrák Nemzeti Vadászati Múzeumot. Apja szinte belerokkan a kastély és az itt őrzött értékek pusztulásába, s 1950-ben meghal.

Ezeknek az időknek is emléket állít az írás elején említett új vadászati és erdészeti múzeum, ahonnan egy új, a Vértes legszebb panorámáját tartogató tanösvény is indul. Aki erre az útra lép, nem csak természeti értékeket, hanem egy darabka igaz történelmet is megismerhet.


A Vértesi Erdő Zrt. erdészeti és vadászati múzeumát Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Bitay Márton államtitkár, Kocsis Mihály vezérigazgató, Vécsey László polgármester köszöntő beszédei után nyitották meg 2014. október 22-én.(a szerk.)
Forrás: feol.hu

contact_ikon
+36 30 260 7693
+36 29 337 005


2351. Alsónémedi Hunyadi u. 9.
GPS koordináta:
N 47
º 19'2.5"; E 19º 9' 7.2"

Nyitva tartás:
Hétfőtől -Péntekig 8-16 óráig

Nyitvatartási időn kívül telefonos egyeztetést kérek!

 

 

AKTUÁLIS HOLDFÁZIS

AKTUÁLIS HOLD

 

     Keress bennünket a Facebookon!     Google+ Cégem   

Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

 

 

©2012-2016. Herczeg András Vadászpuskaműves | Telefon: +36-30-260-7693, +36-29-337-005 | 2351. Alsónémedi Hunyadi u. 9.
| Email: info (kukac) vadaszpuskamuves.hu


Please publish modules in offcanvas position.