79/2004. (V.4.) FVM
rendelet a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény végrehajtásának szabályairól
Az 1996. évi LV. törvénnyel egységes szerkezetben [Vastag
betűvel az 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.),
vékony betűvel a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban
Vhr.) szövege.]
Az Országgyűlés
felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld
megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai
életközösségnek pótolhatatlan része,
tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai,
tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek
hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk
kincsét - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is
meg kell őrizni,
a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása
érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
Vtv. 1. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon
élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes
állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog
gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és
élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a
vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk
megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes
hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb
szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami
feladatokat és hatásköröket.
(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a
továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a
Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy
átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak,
illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (a
továbbiakban: vad).
(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő
környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint
arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása
érdekében tartanak bekerített helyen.
Vhr. 1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a
következők (a továbbiakban: vad):
a) nagyvadfajok
Gímszarvas (Cervus elaphus),
Dámszarvas (Cervus dama),
Őz (Capreolus capreolus),
Muflon (Ovis gmelini musimon),
Vaddisznó (Sus scrofa),
Szikaszarvas - Japán szika (Cervus nippon nippon),
Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), és
ba) apróvadfajok
Mezei nyúl (Lepus europaeus),
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
Fácán (Phasianus colchicus),
Fogoly (Perdix perdix),
Vetési lúd (Anser fabalis),
Nagylilik (Anser albifrons),
Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
Böjti réce (Anas querquedula),
Csörgő réce (Anas crecca),
Barátréce (Aythya ferina),
Kerceréce (Bucephala clangula),
Szárcsa (Fulica atra),
Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb apróvadfajok
Házi görény (Mustela putorius),
Nyest (Martes foina),
Borz (Meles meles),
Róka (Vulpes vulpes),
Aranysakál (Canis aureus),
Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
Mosómedve (Procyon lotor),
Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
Szarka (Pica pica),
Szajkó (Garrulus glandarius).
A vadászati jog
Vtv. 2. § A vadászati jog:
a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és
b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult
által történő elejtésére, elfogására,
d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad
tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e
törvény szerinti elsajátítására való
kötelezettségek és jogosultságok összessége.
Vtv. 3. § (1) A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a
földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek
minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a
vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is -
tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a
továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában
van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a
továbbiakban: társult vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület
tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári
Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vtv. 5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával
kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra,
a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra,
az állatvédelemre, az állategészségügyre, az
állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a
növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel
összhangban kell alkalmazni.
A vadászatra jogosult
Vtv. 6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra
jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.
(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a
vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A
vadászterület határát megállapító határozat alapján az
érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.
2002/69. APEH iránymutatás a földtulajdonosok vadászati
közösségének megítélése a társasági adózás szempontjából
(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra
jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.
(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a
vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.
Vhr. 2. § (1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban:
jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog
gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a
Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjének
feltüntetésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a
földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által
megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselője lakóhelyét
kell bejegyezni.
(2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó
kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A
kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. §-ában foglaltakról hozott határozatok
hitelesített példányát, továbbá a földtulajdonosok által
gyakorolt vadászati jog esetén a földtulajdonosok
megállapodását a többlethasználati díj megfizetésének
rendjéről, feltételeiről, a vadászati jog haszonbérbe adása
esetén a haszonbérleti szerződést;
b) amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga
gyakorolja a vadászat helyi részletes rendjét rögzítő
elfogadott szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két
tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére
kötött bérvadászati szerződést;
d) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni
jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy -
a legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati
szerződés esetén - a vadászati engedélyük számát;
e) a földtulajdonosok vadászati közössége által elfogadott
működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát.
(3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt
adatokat érintő változást a jogosult - harminc napon belül - a
vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni.
Vtv. 7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával
kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak
szerinti teljesítéséért a jogosult felel.
(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben
foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
A vadászterület
Vtv. 8. § (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási
formájától függetlenül - az a földterület, valamint
vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és
szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter,
továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület
kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az
azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített
hely,
f) repülőtér,
g) közút, továbbá
h) vasút
területét.
Vhr. 3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b),
c) és e) pontja alkalmazásában a település külterületén lévő
az ingatlan-nyilvántartásban zártkerti ingatlanként
nyilvántartott ingatlant.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos és a jogosult közös
kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant
a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe
vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az
vadgazdálkodásra alkalmas.
Csatolt állományok letöltése:
A jogszabály teljes szövege PDF formátumban
A rendelet mellékletei (DOC)