Hasznos tudnivalók

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet

a kézilõfegyverek, lõszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és
tartásának egészségi alkalmassági feltételeirõl és vizsgálatáról


A kézilõfegyverekrõl és lõszerekrõl, a gáz- és riasztófegyverekrõl, valamint a légfegyverekrõl és a lõterekrõl szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet a (továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdésében, illetve az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében és a 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kézilõfegyverek, lõszerek, gáz- és riasztófegyverek tartásának egészségi alkalmassági feltételeit és meglétük megállapításának rendjét – az érdekelt miniszterekkel, a 13. §-t illetõen a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint szabályozom:




1. § (1) A kézilõfegyver, lõszer, gáz- és riasztófegyver (a továbbiakban: lõfegyver) tartására való egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lõfegyvert tartani szándékozó, vagy tartási engedéllyel már rendelkezõ személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, mely õt lõfegyver biztonságos használatra egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(2) A lõfegyvert tartani szándékozó személy – a megszerzési engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása elõtt – elõzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, tartási engedéllyel már rendelkezõ személy pedig az e rendeletben meghatározott idõszakos, illetõleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására illetékes egészségügyi szervnél (a továbbiakban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv),
és magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(3) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlõen (személyi igazolvánnyal,
vagy azzal egyenértékû okirattal) igazolni.

(4) Ha a lõfegyvertartási engedéllyel rendelkezõ a két vizsgálat idõpontja között egészségi állapotában olyan mértékû állapotromlást észlel, amely a lõfegyver biztonságos használatára idõlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetõleg azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1) bekezdése szerint elsõ fokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy lõfegyver biztonságos használatára alkalmas-e.

2. § (1) A lõfegyvert tartani szándékozó, illetve a lõfegyververtartási engedéllyel már rendelkezõ személyt az elõzetes, illetõleg az idõszakos, és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni azt – a R. 17. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetve 18. § (1) bekezdésének a), c), d) pontjaiban meghatározott – személyt, aki – a gáz- és riasztófegyverek kivételével – a lõfegyvert munkakörébõl eredõen tartja, illetve kívánja tartani;
b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a személyt, aki a lõfegyvert – a R. 17. § (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott – sport-, illetõleg önvédelmi célból tartja, vagy szándékozik tartani.

(2) A gáz vagy riasztófegyvert tartó, vagy tartani szándékozó személyt minden esetben a II. alkalmassági csoportba kell besorolni.

(3) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte.

3. § (1) Az elõzetes alkalmassági vizsgálat – mindkét alkalmassági csoport esetében – annál a személynél végezhetõ el, aki a 18. életévét betöltötte.

(2) Nem végezhetõ el az egészségi alkalmassági vizsgálat, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetõleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszûnéséig.

4. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat az I. alkalmassági csoport esetében orvosi és pszichológiai, a II. alkalmassági csoport esetében orvosi alkalmassági vizsgálatból áll.

(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot a pszichológiai alkalmasság megállapítását megelõzõen kell elvégezni. A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot orvosi alkalmatlanság megállapítása esetén – a vizsgált személy ellenkezõ kérelmének hiányában – mellõzni kell.

(3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezõt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. Pszichológiai vizsgálatra beutalható az a II. alkalmassági csoportba jelentkezõ személy is, akinél ilyen vizsgálat elvégzése az orvosi alkalmassági vizsgálat során indokoltnak tûnik. Ilyen személy beutalása esetén a beutalón fel kell tüntetni a beutalás indokát is.

(4) A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményérõl a beutaló szervet írásban értesíti.

5. § (1) Lõfegyver tartására egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek alkalmatlanságát az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végzõ szerv megállapította.

(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálat során nem lehet lõfegyver tartására alkalmasnak tekinteni azt a személyt, aki az 1.
számú melléklet I. pontjában meghatározott betegségek valamelyikében szenved, illetõleg, akinél az ott meghatározott
egészségi állapotok bármelyike, vagy más olyan megbetegedés, testi fogyatékosság áll fenn, amely a vizsgált személy
lõfegyver biztonságos tartására való alkalmasságát kétségessé tesz.
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]

(3) Az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézetben e célra szervezett szakértõi bizottság által elvégzett vizsgálatot követõen – annak eredményétõl függõen – lehet lõfegyver tartására alkalmasnak minõsíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet II. pontjában meghatározott betegségek valamelyikében szenved, illetõleg, akinél az ott meghatározott egészségi állapotok bármelyike áll fenn.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]

(4) A lõfegyver tartására való egészségi alkalmatlanság megállapítása idõszakos, vagy végleges lehet. Idõszakos alkalmatlanság megállapítása esetén a vizsgálatot végzõ a vizsgált személyt – pszichológiai vizsgálat esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szervet is – tájékoztatja az alkalmassági vizsgálat újbóli elvégzésének – a vizsgált személy
várható állapotjavulására tekintettel megállapított – legkorábbi idõpontjáról.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]

(5) Az egészségi alkalmatlanság idõszakos vagy végleges jellegét és – idõszakos alkalmatlanság esetén – az újbóli vizsgálat elvégzésének legkorábbi idõpontját az "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"-on, illetve a dolgozó egészségügyi törzslapján fel kell tüntetni.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]

(6) Idõszakos egészségi alkalmatlanság megállapítása esetén az I. alkalmassági csoportba jelentkezõ személynél az
újbóli alkalmassági vizsgálat során – az alkalmatlanság okától függetlenül – mind az orvosi, mind a pszichológiai vizsgálatot
meg kell ismételni.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]

(7) A lõfegyver tartására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított személy soron kívüli orvosi vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mértékû javulását, amelynek alapján feltehetõ, hogy lõfegyver tartására alkalmassá vált.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]

6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításáról és eredményérõl – a pszichológiai vizsgálat eredményét is figyelembe véve – az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a II. alkalmassági csoportra elvégzett alkalmassági vizsgálat esetén a 2. számú melléklet szerinti "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"-ot állít ki két példányban. Az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat eredményét a dolgozó egészségügyi törzslapján kell feltüntetni. A vizsgált személy részére – mindkét alkalmassági csoport esetén – igazolást kell kiadni, mely kizárólag az alkalmassági minõsítést tartalmazza.

(2) A lõfegyvertartási engedélynek a R. 20. § (1) bekezdésében meghatározott érvényességi idején belül elvégzett idõszakos, illetõleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat eredményérõl az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a lõfegyvertartási engedély kiadására illetékes rendõrhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatában résztvevõ szervnek a vizsgált személyt tájékoztatni kell minden olyan szervi elváltozásáról, amely a lõfegyver tartására való alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a lõfegyver biztonságos használata érdekében ismernie kell.

(4) Egészségromlás megállapítása esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv errõl az érintett személy alapellátását végzõ orvost tájékoztatja.

7. § (1) Az a lõfegyvertartási engedéllyel rendelkezõ személy, aki
a) 40. életévet még nem töltötte be, 4 évenként orvosi és pszichológiai;
b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai;
c) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai
idõszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni, a (2) bekezdésre, illetve a 4. §-ra is figyelemmel.
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]

(2) Az a lõfegyvertartási engedéllyel rendelkezõ személy, aki a lõfegyvert a R. 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott sportcélból tartja és
a) 60. életévét még nem töltötte be, de 4 évenként;
b) 60. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, 2 évenként;
c) 70. életévét betöltötte, évenként
idõszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]

(3) A lõfegyvertartási engedéllyel rendelkezõ személy az (1) bekezdésben meghatározott idõnél korábban soron kívüli pszichológiai és/vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. §(4) bekezdésben foglaltakon kívül akkor is, ha
a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidõt állapított meg;
b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lõfegyvert munkakörébõl eredõen tartó személy munkáltatója kezdeményezi.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. ]

(4) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot elsõ fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lõfegyver tartására jogosultnál
a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lõfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi;
b) legalább 6 hónapig tartó keresõképtelenség áll fenn.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. ]




8. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon végzõ egészségügyi szervek:
a) a II. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén az illetékes háziorvos, illetve, ha a vizsgálatra jelentkezõ személy a Magyar Államvasutak alkalmazottja, az illetékes vasútüzemorvos;
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 5. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]
b) az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén, ha az érintett személy olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, ahol üzemi orvos, üzemkörzeti orvos mûködik, az üzemi orvos, egyébként az illetékes üzemegészségügyi szakrendelés orvosa.

(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot elsõ fokon – az I. alkalmassági csoport vonatkozásában – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMÜI) által felkért szaklaboratóriumok végzik, melyek listáját az OMÜI módszertani útmutatóban teszi közzé. A II. alkalmassági csoport tekintetében – figyelemmel a 4. § (3) bekezdésében
foglaltakra – a vizsgálat elvégzésére elsõ fokon a klinikai szakpszichológusok illetékesek.

8/A. §
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 6. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]
(1) A pszichológiai alkalmasság elõzetes elsõ fokú vizsgálata során az I. alkalmassági csoportba tartozó személyeknél a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok közül a 2–8. számúakat kell elvégezni. A II. alkalmassági csoportba tartozó személyek esetén a vizsgálatot kérõ orvos dönt arról, hogy elegendõ-e az 1. számú vizsgálat elvégzése, vagy a 2–8. számú vizsgálatok elvégzése szükséges.

(2) A pszichológiai alkalmasság idõszakos, illetve soron kívüli elsõ fokú vizsgálatánál – mindkét alkalmassági csoport esetén – az alkalmassági vizsgálat szükségességének jellege határozza meg az elvégzendõ vizsgálatok körét.

9. § (1) Az elsõ fokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy, vagy – az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén – annak munkáltatója a vélemény kézhezvételétõl számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot elsõ fokon vizsgáló szervtõl írásban kérheti. Az elsõ fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtõl kell kérni.

(2) A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén – a (4) bekezdésre is figyelemmel az orvosi alkalmasságot elsõ fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd – az elvégzett vizsgálat eredményétõl függõen – a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja.

(3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot elsõ fokon vizsgáló szerv – a II. alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP" egy példányának megküldésével – haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben – ha az elsõ fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték – a másodfokú pszichológiai vizsgálatra, illetõleg – ha az orvosi alkalmasságot elsõ fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be – az elsõ fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt elsõ fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be, másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.

(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra jelentkezõt az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szakértõi vizsgálatra nem kell beutalja, ha a bizottság az elsõ fokú vizsgálat során az érintett személyt – az általa vizsgált szempontok szerint – már alkalmasnak minõsítette.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 7. §. Hatályos: 1992. VII. 1-tõl. ]


10. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon – mindkét alkalmassági kategória esetében – a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 13. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott szervek végzik.

(2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot – mindkét alkalmassági csoport tekintetében – az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben szervezett bizottság végzi.


11. § (1) Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetõleg pszichológus, aki
a vizsgálatra jelentkezõ személy elsõ fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett.


12. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.

(2) Az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményérõl az elsõ fokon eljárt egészségügyi szervet is tájékoztatni köteles.


13. §
(1) [ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c). Hatálytalan: 1992. VII. 1-tõl. ]
(2) [ Hatályon kívül helyezte: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. § (1). Hatálytalan: 1992. VII. 1-tõl. ]


14. §
[ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c). Hatálytalan: 1992. VII. 1-tõl. ]


15. § A R. 17. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott sportlövõk egészségi alkalmassági vizsgálatára a sportolók sportorvosi vizsgálatáról szóló 9/1990. (XII. 29.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

15/A. §
[ Megállapította: 44/1997. (XII. 17.) NM rendelet 1. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-tõl. ]
A pszichológiai alkalmasság elsõ fokú vizsgálatának térítési díját külön jogszabály tartalmazza.

16. §
[ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c). Hatálytalan: 1992. VII. 1-tõl. ]


17. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez


I. Lõfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:

1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat).
2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás.
3. Alkoholizmus, narkománia.
4. Személyiségzavarok.
5. Elmebetegség bármely formája.


II. Szemészeti szempontból elsõ fokon kizáró oknak tekintendõ egészségi állapotok, melyek az
5. § (3) bekezdésében meghatározott szakértõi vizsgálat elvégzését teszik szükségessé

1. az I. alkalmassági csoportban:
– egyszemûség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb,
– adaptációs zavar,
– csõlátótér;

2. a II. alkalmassági csoportban:
– az egyszemûség, kancsalság vagy lencsehiány esetén abban az esetben, ha
a) sportvadászoknál a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris mûlencse alkalmazásával sem érhetõ el 1,0 vízus,
b) önvédelmi kézilõfegyver megszerzése, illetve tartása esetén a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség 0,8-nál rosszabb,
c) gáz- és riasztófegyver megszerzése, illetve tartása esetén, ha monocularis látásnál az egyik, binocularis látásnál mindkét szem látóélessége korrekcióval összesen rosszabb, mint 0,8,
– adaptációs zavar,
– csõlátótér.


III. Lõfegyver megszerzésére, tartására való egészségi alkalmasság vizsgálata kapcsán szakmai mérlegelést szükségessé tevõ egészségi okok:

1. Beszéd útján történõ kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd és/vagy hallászavar).
2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.
3. Érzészavarok, amelyek a lõfegyver biztonságos kezelését akadályozzák.
4. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont, ízület, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lõfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége.
5. A szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lõfegyver biztonságos használatát megakadályozzák:
– olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet;
– a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;
– a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.
6. Központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lõfegyver biztonságos használatát befolyásolják.
7. Azok a megbetegedések (testi fogyatékosságok), amelyek következtében a lõfegyver tartása a lõfegyvert tartó, használó vagy más számára veszélyt jelent.

2. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez

EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP
Lõfegyvert nem foglalkozásszerûen használó személyek részére

(* A körzeti orvos tölti ki
** A II. fokú orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv tölti ki!)

Elõzetes orvosi vizsgálat:*

Név:
Szül. év, hó, nap:
Anyja neve:.....................
Lakcím:
Foglalkozása:
Vizsgálat idõpontja:
Vizsgálatot végzõ orvos neve:
Intézmény neve:

Jelenlegi panaszok: (chr. betegség, gyógyszerszedés stb.)
Bõr, látható nyálkahártyák:
Csontok és izületek:
Mirigyek (pajzsmirigy):
Tüdõ:
Szív:............................
EKG:
Vérnyomás:.......................
Pulzus:
Érrendszer, varicositas:
Hasi szervek tapintása:
Máj:.............................
Sérv:
Húgy és ivarszervek vizsgálata:
Idegrendszer, Romberg:
Halló- és egyensúlyszerv:
Szem (visus):
Egyéb vizsgálati eredmények:
Laboratóriumi vizsgálati eredmények:

Az elvégzett elõzetes orvosi (és pszichológiai) alkalmassági vizsgálat alapján lõfegyver tartására*
– alkalmas
– idõlegesen/véglegesen alkalmatlan

Egyéb megjegyzések: *


A II. fokú egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végzõ szerv megállapításai: **

(Csatolandó az "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"-hoz!)
(* A körzeti orvos tölti ki! ** A II. fokú alkalmasságot vizsgáló szerv tölti ki!)

Idõszakos és soron kívüli orvosi vizsgálat:*
Ideje:
Vizsgálatot végzõ orvos neve:
Statusában beállott változások:

Az elvégzett idõszakos/soron kívüli orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján lõfegyver tartására *
– alkalmas
– idõlegesen/véglegesen alkalmatlan***

Egyéb megjegyzések: *

A II. fokú egészségügyi vizsgálatot végzõ szerv megállapításai:**

3. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez

A pszichológiai alkalmasság vizsgálatának tartalma elsõ fokon:

1. klinikai pszichológiai interjú
2. pszichológiai exploráció
3. figyelemvizsgálat
4. reakcióidõ vizsgálata
5. szenzomotoros koordináció vizsgálat
6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata
7. mentális funkciók vizsgálata
8. személyiségvizsgálat
– kérdõívekkel
– projektív tesztekkel.