Hasznos tudnivalók
22/1991. (XI. 15.) NM rendelet
a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és
tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról
A kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a
légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet a
(továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdésében, illetve az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében és a 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet
4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és
riasztófegyverek tartásának egészségi alkalmassági feltételeit és meglétük
megállapításának rendjét – az érdekelt miniszterekkel, a 13. §-t illetően a
pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint szabályozom:
1. § (1) A kézilőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver (a továbbiakban:
lőfegyver) tartására való egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a
megállapítása, hogy a lőfegyvert tartani szándékozó, vagy tartási engedéllyel
már rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi,
érzékszervi fogyatékossága, mely őt lőfegyver biztonságos használatra
egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.
(2) A lőfegyvert tartani szándékozó személy – a megszerzési engedély kiadása
iránti kérelmének benyújtása előtt – előzetes egészségi alkalmassági
vizsgálaton, tartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az e rendeletben
meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági
vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására illetékes
egészségügyi szervnél (a továbbiakban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv),
és magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.
(3) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt
érdemlően (személyi igazolvánnyal,
vagy azzal egyenértékű okirattal) igazolni.
(4) Ha a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező a két vizsgálat időpontja
között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely a
lőfegyver biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná
teheti, illetőleg azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi
alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1) bekezdése szerint első fokú szervnél orvosi
vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy lőfegyver
biztonságos használatára alkalmas-e.
2. § (1) A lőfegyvert tartani szándékozó, illetve a lőfegyververtartási
engedéllyel már rendelkező személyt az előzetes, illetőleg az időszakos, és a
soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az alábbi két alkalmassági
csoport valamelyikébe kell sorolni:
a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni azt – a R. 17. § (1) bekezdésének
b) pontjában, illetve 18. § (1) bekezdésének a), c), d) pontjaiban
meghatározott – személyt, aki – a gáz- és riasztófegyverek kivételével – a
lőfegyvert munkaköréből eredően tartja, illetve kívánja tartani;
b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a személyt, aki a lőfegyvert
– a R. 17. § (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott – sport-,
illetőleg önvédelmi célból tartja, vagy szándékozik tartani.
(2) A gáz vagy riasztófegyvert tartó, vagy tartani szándékozó személyt minden
esetben a II. alkalmassági csoportba kell besorolni.
(3) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell
megállapítani, amelyikre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte.
3. § (1) Az előzetes alkalmassági vizsgálat – mindkét alkalmassági csoport
esetében – annál a személynél végezhető el, aki a 18. életévét betöltötte.
(2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat, ha a vizsgálat
eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb
egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.
4. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat az I. alkalmassági csoport
esetében orvosi és pszichológiai, a II. alkalmassági csoport esetében orvosi
alkalmassági vizsgálatból áll.
(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot a pszichológiai alkalmasság
megállapítását megelőzően kell elvégezni. A pszichológiai alkalmassági
vizsgálatot orvosi alkalmatlanság megállapítása esetén – a vizsgált személy
ellenkező kérelmének hiányában – mellőzni kell.
(3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi
alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. Pszichológiai vizsgálatra beutalható
az a II. alkalmassági csoportba jelentkező személy is, akinél ilyen vizsgálat
elvégzése az orvosi alkalmassági vizsgálat során indokoltnak tűnik. Ilyen
személy beutalása esetén a beutalón fel kell tüntetni a beutalás indokát is.
(4) A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a
beutaló szervet írásban értesíti.
5. § (1) Lőfegyver tartására egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek
alkalmatlanságát az orvosi és/vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat
során a vizsgálatot végző szerv megállapította.
(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálat során nem lehet lőfegyver tartására
alkalmasnak tekinteni azt a személyt, aki az 1.
számú melléklet I. pontjában meghatározott betegségek valamelyikében szenved,
illetőleg, akinél az ott meghatározott
egészségi állapotok bármelyike, vagy más olyan megbetegedés, testi
fogyatékosság áll fenn, amely a vizsgált személy
lőfegyver biztonságos tartására való alkalmasságát kétségessé tesz.
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. §. Hatályos: 1992. VII.
1-től. ]
(3) Az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézetben e célra szervezett
szakértői bizottság által elvégzett vizsgálatot követően – annak eredményétől
függően – lehet lőfegyver tartására alkalmasnak minősíteni azt a személyt, aki
az 1. számú melléklet II. pontjában meghatározott betegségek valamelyikében
szenved, illetőleg, akinél az ott meghatározott egészségi állapotok bármelyike
áll fenn.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. Hatályos: 1992. VII. 1-től.
]
(4) A lőfegyver tartására való egészségi alkalmatlanság megállapítása
időszakos, vagy végleges lehet. Időszakos alkalmatlanság megállapítása esetén
a vizsgálatot végző a vizsgált személyt – pszichológiai vizsgálat esetén az
orvosi alkalmasságot vizsgáló szervet is – tájékoztatja az alkalmassági
vizsgálat újbóli elvégzésének – a vizsgált személy
várható állapotjavulására tekintettel megállapított – legkorábbi időpontjáról.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]
(5) Az egészségi alkalmatlanság időszakos vagy végleges jellegét és –
időszakos alkalmatlanság esetén – az újbóli vizsgálat elvégzésének legkorábbi
időpontját az "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"-on, illetve a dolgozó egészségügyi
törzslapján fel kell tüntetni.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]
(6) Időszakos egészségi alkalmatlanság megállapítása esetén az I. alkalmassági
csoportba jelentkező személynél az
újbóli alkalmassági vizsgálat során – az alkalmatlanság okától függetlenül –
mind az orvosi, mind a pszichológiai vizsgálatot
meg kell ismételni.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]
(7) A lőfegyver tartására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított személy soron
kívüli orvosi vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja
egészségi állapotának olyan mértékű javulását, amelynek alapján feltehető,
hogy lőfegyver tartására alkalmassá vált.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 2. §. ]
6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat megállapításáról és eredményéről
– a pszichológiai vizsgálat eredményét is figyelembe véve – az orvosi
alkalmasságot vizsgáló szerv a II. alkalmassági csoportra elvégzett
alkalmassági vizsgálat esetén a 2. számú melléklet szerinti "EGÉSZSÉGÜGYI
VIZSGÁLATI LAP"-ot állít ki két példányban. Az I. alkalmassági csoportra
elvégzett vizsgálat eredményét a dolgozó egészségügyi törzslapján kell
feltüntetni. A vizsgált személy részére – mindkét alkalmassági csoport esetén
– igazolást kell kiadni, mely kizárólag az alkalmassági minősítést
tartalmazza.
(2) A lőfegyvertartási engedélynek a R. 20. § (1) bekezdésében meghatározott
érvényességi idején belül elvégzett időszakos, illetőleg soron kívüli
egészségi alkalmassági vizsgálat eredményéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló
szerv a lőfegyvertartási engedély kiadására illetékes rendőrhatóságot
haladéktalanul tájékoztatja.
(3) Az egészségi alkalmasság vizsgálatában résztvevő szervnek a vizsgált
személyt tájékoztatni kell minden olyan szervi elváltozásáról, amely a
lőfegyver tartására való alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a lőfegyver
biztonságos használata érdekében ismernie kell.
(4) Egészségromlás megállapítása esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv
erről az érintett személy alapellátását végző orvost tájékoztatja.
7. § (1) Az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki
a) 40. életévet még nem töltötte be, 4 évenként orvosi és pszichológiai;
b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként
orvosi, 4 évenként pszichológiai;
c) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai
időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni, a (2) bekezdésre,
illetve a 4. §-ra is figyelemmel.
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. §. Hatályos: 1992. VII.
1-től. ]
(2) Az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki a lőfegyvert a
R. 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott sportcélból tartja és
a) 60. életévét még nem töltötte be, de 4 évenként;
b) 60. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, 2 évenként;
c) 70. életévét betöltötte, évenként
időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. Hatályos: 1992. VII. 1-től.
]
(3) A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az (1) bekezdésben
meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai és/vagy orvosi
alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. §(4) bekezdésben
foglaltakon kívül akkor is, ha
a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi és/vagy a pszichológiai
alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg;
b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően
tartó személy munkáltatója kezdeményezi.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. ]
(4) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az
egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli
alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál
a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver
biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi;
b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn.
[ Számozását módosította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 4. §. ]
8. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi
szervek:
a) a II. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén az illetékes
háziorvos, illetve, ha a vizsgálatra jelentkező személy a Magyar Államvasutak
alkalmazottja, az illetékes vasútüzemorvos;
[ Megállapította: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 5. §. Hatályos: 1992. VII.
1-től. ]
b) az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén, ha az érintett
személy olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, ahol üzemi orvos, üzemkörzeti
orvos működik, az üzemi orvos, egyébként az illetékes üzemegészségügyi
szakrendelés orvosa.
(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon – az I. alkalmassági
csoport vonatkozásában – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (a
továbbiakban: OMÜI) által felkért szaklaboratóriumok végzik, melyek listáját
az OMÜI módszertani útmutatóban teszi közzé. A II. alkalmassági csoport
tekintetében – figyelemmel a 4. § (3) bekezdésében
foglaltakra – a vizsgálat elvégzésére első fokon a klinikai szakpszichológusok
illetékesek.
8/A. §
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 6. §. Hatályos: 1992. VII. 1-től.
]
(1) A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata során az I.
alkalmassági csoportba tartozó személyeknél a 3. számú mellékletben
meghatározott vizsgálatok közül a 2–8. számúakat kell elvégezni. A II.
alkalmassági csoportba tartozó személyek esetén a vizsgálatot kérő orvos dönt
arról, hogy elegendő-e az 1. számú vizsgálat elvégzése, vagy a 2–8. számú
vizsgálatok elvégzése szükséges.
(2) A pszichológiai alkalmasság időszakos, illetve soron kívüli első fokú
vizsgálatánál – mindkét alkalmassági csoport esetén – az alkalmassági
vizsgálat szükségességének jellege határozza meg az elvégzendő vizsgálatok
körét.
9. § (1) Az első fokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy,
vagy – az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén – annak
munkáltatója a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi
alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől írásban kérheti. Az első fokú
pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra
beutaló szervtől kell kérni.
(2) A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott
felülvéleményezési kérelem esetén – a (4) bekezdésre is figyelemmel az orvosi
alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú
pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd – az elvégzett
vizsgálat eredményétől függően – a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy
azt változatlanul fenntartja.
(3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési
kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv – a II.
alkalmassági csoportra végzett vizsgálat esetén "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"
egy példányának megküldésével – haladéktalanul átteszi a másodfokon eljáró
szervhez és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben – ha az első fokú pszichológiai
megállapítás felülvéleményezését kérték – a másodfokú pszichológiai
vizsgálatra, illetőleg – ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv
a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be – az első fokú
pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon
vizsgáló szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai
vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be,
másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.
(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési
kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv a vizsgálatra
jelentkezőt az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálatra nem
kell beutalja, ha a bizottság az első fokú vizsgálat során az érintett
személyt – az általa vizsgált szempontok szerint – már alkalmasnak minősítette.
[ Beiktatta: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 7. §. Hatályos: 1992. VII. 1-től.
]
10. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon – mindkét alkalmassági
kategória esetében – a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 13. § (2) bekezdésének
a)–c) pontjaiban meghatározott szervek végzik.
(2) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot – mindkét alkalmassági
csoport tekintetében – az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben
szervezett bizottság végzi.
11. § (1) Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt
az az orvos, illetőleg pszichológus, aki
a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági
vizsgálatában részt vett.
12. § (1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további
felülvizsgálatnak nincs helye.
(2) Az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv az egészségi
alkalmassági vizsgálat eredményéről az első fokon eljárt egészségügyi szervet
is tájékoztatni köteles.
13. §
(1) [ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c).
Hatálytalan: 1992. VII. 1-től. ]
(2) [ Hatályon kívül helyezte: 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. § (1).
Hatálytalan: 1992. VII. 1-től. ]
14. §
[ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c).
Hatálytalan: 1992. VII. 1-től. ]
15. § A R. 17. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott sportlövők
egészségi alkalmassági vizsgálatára a sportolók sportorvosi vizsgálatáról
szóló 9/1990. (XII. 29.) NM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
15/A. §
[ Megállapította: 44/1997. (XII. 17.) NM rendelet 1. § (1). Hatályos: 1998. I.
1-től. ]
A pszichológiai alkalmasság első fokú vizsgálatának térítési díját külön
jogszabály tartalmazza.
16. §
[ Hatályon kívül helyezte: 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) c).
Hatálytalan: 1992. VII. 1-től. ]
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez
I. Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi
okok:
1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és
ideggyógyászat).
2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás.
3. Alkoholizmus, narkománia.
4. Személyiségzavarok.
5. Elmebetegség bármely formája.
II. Szemészeti szempontból első fokon kizáró oknak tekintendő egészségi
állapotok, melyek az
5. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői vizsgálat elvégzését teszik
szükségessé
1. az I. alkalmassági csoportban:
– egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó
(jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség
korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb,
– adaptációs zavar,
– csőlátótér;
2. a II. alkalmassági csoportban:
– az egyszeműség, kancsalság vagy lencsehiány esetén abban az esetben, ha
a) sportvadászoknál a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a
bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris műlencse alkalmazásával
sem érhető el 1,0 vízus,
b) önvédelmi kézilőfegyver megszerzése, illetve tartása esetén a célzó
(jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség
0,8-nál rosszabb,
c) gáz- és riasztófegyver megszerzése, illetve tartása esetén, ha monocularis
látásnál az egyik, binocularis látásnál mindkét szem látóélessége korrekcióval
összesen rosszabb, mint 0,8,
– adaptációs zavar,
– csőlátótér.
III. Lőfegyver megszerzésére, tartására való egészségi alkalmasság vizsgálata
kapcsán szakmai mérlegelést szükségessé tevő egészségi okok:
1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd
és/vagy hallászavar).
2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.
3. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését akadályozzák.
4. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont, ízület, izomrendszer) minden, a
fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett
rendellenessége.
5. A szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos
használatát megakadályozzák:
– olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor
felléphet;
– a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;
– a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.
6. Központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, és annak
maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver
biztonságos használatát befolyásolják.
7. Azok a megbetegedések (testi fogyatékosságok), amelyek következtében a
lőfegyver tartása a lőfegyvert tartó, használó vagy más számára veszélyt
jelent.
2. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez
EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP
Lőfegyvert nem foglalkozásszerűen használó személyek részére
(* A körzeti orvos tölti ki
** A II. fokú orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv tölti ki!)
Előzetes orvosi vizsgálat:*
Név:
Szül. év, hó, nap:
Anyja neve:.....................
Lakcím:
Foglalkozása:
Vizsgálat időpontja:
Vizsgálatot végző orvos neve:
Intézmény neve:
Jelenlegi panaszok: (chr. betegség, gyógyszerszedés stb.)
Bőr, látható nyálkahártyák:
Csontok és izületek:
Mirigyek (pajzsmirigy):
Tüdő:
Szív:............................
EKG:
Vérnyomás:.......................
Pulzus:
Érrendszer, varicositas:
Hasi szervek tapintása:
Máj:.............................
Sérv:
Húgy és ivarszervek vizsgálata:
Idegrendszer, Romberg:
Halló- és egyensúlyszerv:
Szem (visus):
Egyéb vizsgálati eredmények:
Laboratóriumi vizsgálati eredmények:
Az elvégzett előzetes orvosi (és pszichológiai) alkalmassági vizsgálat alapján
lőfegyver tartására*
– alkalmas
– időlegesen/véglegesen alkalmatlan
Egyéb megjegyzések: *
A II. fokú egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző szerv megállapításai:
**
(Csatolandó az "EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATI LAP"-hoz!)
(* A körzeti orvos tölti ki! ** A II. fokú alkalmasságot vizsgáló szerv tölti
ki!)
Időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálat:*
Ideje:
Vizsgálatot végző orvos neve:
Statusában beállott változások:
Az elvégzett időszakos/soron kívüli orvosi és pszichológiai alkalmassági
vizsgálat alapján lőfegyver tartására *
– alkalmas
– időlegesen/véglegesen alkalmatlan***
Egyéb megjegyzések: *
A II. fokú egészségügyi vizsgálatot végző szerv megállapításai:**
3. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez
A pszichológiai alkalmasság vizsgálatának tartalma első fokon:
1. klinikai pszichológiai interjú
2. pszichológiai exploráció
3. figyelemvizsgálat
4. reakcióidő vizsgálata
5. szenzomotoros koordináció vizsgálat
6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata
7. mentális funkciók vizsgálata
8. személyiségvizsgálat
– kérdőívekkel
– projektív tesztekkel.