Debrecenben született, iparos családban. Édesanyja
korai halála után rokonai nevelték Budapesten. Iskolái
elvégzése után a nagyhírű
Részlet:
100 ÉV 100 VADÁSZ
című könyvből
Arcok a magyar vadászat XX. századi történetéből
GÖRCSÖS GYULA
1906-1985
Halva Sándor halála után 1939-ben átvette a céget, és
ezzel cégtulajdonos lett. Ugyanekkor kiváló barátja,
Gyulai Pál puskaműves lett a cégvezető. Az I. kerület
Szent János téren lévő műhelyt 1946. októberében az I.
ker. Fő utca 7. szám alá helyezték, majd bekövetkezett a
fegyverműhelyek felszámolása.
A szakmában dolgozó fegyvermestereket a "FÉG"
fegyvergyárban foglalkoztatták. Megszűnt a
fegyvermester-képzés, ami ellen Görcsös Gyula sokszor
felemelte a szavát. Egy-két alkalommal sikerült a
műszerész tanulók közül puskaművest nevelnie. Végül
megoldódott a puskaműves tanulók hivatalos oktatása.
Kiváló puskaművesek kerültek ki mellőle. Csak pár név az
ismertebbek közül:
Mészáros Gyula, Németh József, Herczeg András.
Szerette a természetet, benne a vadászatot, amelyhez
természetesen hozzátartozott a jó baráti társaság.
Csendes, de jó kedélyű ember volt.
A vadászatról és a puskákról mesélő szenvedélye soha nem
múlt el. Akár a nagyvadról, akár az apróvadról beszélt,
mindig a vad iránti szeretete sugárzott belőle. Sok vadat
hozott terítékre.
Vaddisznó vadászati naplójában 800 db. feletti szám
szerepel. Kiváló sörétlövő is volt. Kevés olyan apróvadas
terület van, ahol mint vendég nem fordult volna meg. A
szalonkázás nagy ünnepnek számított nála.
Szeretett baráti társaságával járta a pilisi hegyeket,
különösen a Korcsmáros rétet. A szalonka volt a
legkedvesebb vadja, erről mesélt talán a legtöbbet a
fiataloknak. A közös vadászatok nagy élményt jelentettek a
számára.
A
lövészsportot is szerette. Galamblövő volt, mégpedig magas
szinten. Fiatal korától fogva a Margit-szigeten
és a
lóversenypályákon, majd élete végéig az egyesületében
versenyzett. Közben oktatta, segítette, nevelte a
fiatalokat. Idős korára is töretlen maradt munkakedve és a
vadászok iránti szeretete.
Munkáját a MAVOSZ is elismerte, amikor a
Nimród Éremmel tüntette ki.
Furcsán
hangzik, de legjobb barátja öreg korában
a szálkás
tacskója, Tücsi volt.
1985. novemberében hunyt
el. Még most is hallom kedves hangját, amint azt kérdezi:
Mikor jössz értem? - És Ő mindig pontos volt, már várt a
kapuban...
Írta: Kádas József
132. oldal
Kiadó: Millenniumi Vadászati Bizottság 2001.
Intarzia-portrékat készítette: Keszthelyi Jenő